Soponya szellemi értékei


Soponya-Nagylánghoz kötődő neves személyiségek rövid életrajza

Pyrker János László

(Nagyláng, 1772. nov. 2. - Bécs, 1847. dec. 2.): Egyházfő és költő, az MTA tagja. ApjaNagylángon volt uradalmi tiszttartó. Elemi iskoláit Nagylángon, középiskolai tanulmányait a székesfehérvári gimnáziumban végezte. Az ott tanító Ányos Pál és Virág Benedek keltette fel érdeklődését a költészet iránt. Tanulmányait a pesti jogakadémián folytatta, majd 1792-ben az ausztriai Lilienfeldben belépett a cisztercita rendbe. 1796-ban St. Poltenben pappá szentelték. 1812-ben lilienfeldi ciszterci apát, 1819-ben szepesi püspök, majd 1821-ben velencei pátriárka lett. 1827-től egri érsek. Ő építtette az egri székesegyházat, sziklába vágatta az Eger-Szarvaskő közötti utat. S ő létesítette az első magyar tanítási nyelvű tanítóképzőt. Értékes képgyűjteménye volt, melyet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Német nyelvű költői művei 1816-tól jelentek meg folyóiratokban és évkönyvekben, történelmi eposzai a Habsburg-házhoz való hűségét mutatják. Egyik versciklusát 1830-ban Kazinczy magyarra fordította, ami élénk irodalmi harcot váltott ki. Összes művei három kötetben Stuttgartban jelentek meg, először 1832-1834 között, majd még több kiadásban, a Német klasszikusok sorozatban is. Emléktáblája a soponyai római katolikus templomban látható.


Szentirmay Elemér 

(Horpács, 1836. nov. 9. - Budapest, 1908. okt. 8 ): zeneszerző. Családi neve Németh János. Az iskoláit Székesfehérváron és Pesten végezte. 1854-től Nagylángon majd Adonyban a Zichy-család gazdatisztje. 1861-től alsószentiváni birtokán gazdálkodik, s ugyanakkor szolgabírói tisztséget visel. Ebben az időben szoros barátságban volt Vajda Jánossal. Már az 1850-es évek elejétől foglalkozott zeneszerzéssel: csárdásai, dalai egyre nagyobb számban jelentek meg. Később főleg népszínművekhez írt kísérőzenéjével és dalbetéteivel aratott nagy sikereket. Több mint 400 dala ismert, többségében a szövegét is ő írta. Dalai Blaha Lujza előadásában váltak országszerte ismertté, közülük több az újabb népi dallamkincsbe is bekerült. Az 1880-as években az Országos Dalegylet alelnöke, és több évig a Liszt Ferenc zeneművész kör elnöke volt. Férfikari műveket és számos színdarabot, novellát is írt. A 19. századi csárdás és népies műdalirodalom egyik legszínvonalasabb képviselője volt. Fontosabb művei: Népszínművek zenéje: A falu rossza (1875), Sárga csikó (1876), Piros bugyelláris (1878), Nótás Kata (1879), Az öregbéres (1881), A vadgalamb (1885). Dalok: Csak egy szép lány van a világon, Ez a kislány azt hiszi, Gyászba borult az életem, Is-is-is, Szálldogál a fecske.


Tull Ödön 

(Székesfehérvár, 1870. máj. 9. - Budapest, 1911. szept. 15.): festő és grafikus. Gyermekéveit Soponya-Tarnócapusztán töltötte. A középiskolai tanulmányainak befejezése után Budapesten, Milánóban és Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat, s 1891-től rendszeres kiállítója volt a Műcsarnoknak. Az egyik alapítója a Magyar Aquarell- és Pasztell Festők Egyesületének. Számos grafikai díjat nyert, különösen akvarelljei és a hetilapok számára rajzolt illusztrációi voltak népszerűek. Több alkotása született a Tarnócán töltött évek élményvilágából (Tarnócai bognárműhely, Tarnóca, Kovácsműhely, Aratók, Gyenge aratás stb.) Néhány képét a Nemzeti Galériában őrzik. Ságodi József (Nagyláng, 1904. okt 16. - ?): színműíró. Jogot végzett, majd postatisztviselő, később filmgyári alkalmazott lett. Először verseket, később főként színdarabokat és hangjátékokat írt. Darabjait több pesti és vidéki színház játszotta, és a művei színjátszó csoportok műsorain ma is gyakran szerepelnek.

Gróf Zichy Aladár 

(Nagyláng, 1864. szept. 4. - Budapest, 1937. nov. 16.): politikus, miniszter - 1903-tól a katolikus néppárt elnöke. 1906-ban a Wekerle-kormányban a király személye körüli miniszter 1910-ig, 1917-18-ban ismét e tisztséget tölti be, majd a horvát-szlavón-dalmát ügyek tárca nélküli minisztere. 1919 augusztusában a szegedi Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 1925-1934 között a Hangya Szövetkezet elnöke volt. Gróf Zichy Gyula (Nagyláng, 1871. nov. 7. - Kalocsa, 1842. máj. 20.): kalocsai érsek, az MTA tagja. Teológiai tanulmányait Székesfehérváron, Innsbruckban és Rómában végezte. 1901-től a pápa mellett szolgálattevő kamarás. 1905-től pécsi püspök, itt gimnáziumot, internátust, nyomdát és napilapot alapított. 1905-től lett kalocsai érsek. Gróf Zichy János (Nagyláng, 1868. május 30. - Nagyláng, 1944. jan. 6.): miniszter. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron végezte, Berlinben és Budapesten államtudományi diplomát szerzett. 1893-ban Fejér megyében tiszteletbeli aljegyző lett. 1896-tól 1918-ig országgyűlési képviselő volt.